A Bach-virágterápia az 1930-as években felfedezett olyan hatékony módszer, amely a növények virágaiból készült eszenciák által közvetlenül képes hatni a lelkiállapotra. A Bach-virágterápia rendszerét, amelyben 38 olyan vadon élő virágot és növényt találunk egy angol orvos, dr. Edward Bach fedezte fel. Elsősorban olyan gyógymódot keresett, amelynek segítségével bárki viszonylag könnyen megtalálhatja betegsége okát, és sikeresen kezelheti mind lelki, mind pedig testi bajait.
A 38 virágeszencia mindegyike egy-egy kedélyállapothoz társítható. Tehát nem találunk szívre, májra, emésztésre stb. való eszenciákat, hanem ezek helyett félelemre, bizonytalanságra, önbizalomhiányra, stb.
A szerek kiválasztásához az egyén lelki/érzelmi állapotát kell meghatározni.
Előképzettség nélkül is alkalmazható gyógymód, amely közvetlenül az ember energiarendszerére hat, nem pedig a fizikai testre. A Bach-virágterápia széles körben elterjedt, így egyre több család otthonában is megtalálható.
A virágeszenciák oldat formájában kerülnek forgalomba, de esetenként találunk a homeopátiában ismert globulusok alakjában is.
Az eszenciák előállítása, és használata egyszerű módszerekkel történik. Ilyen módszer a napoztatásos és a forralásos módszer is. Az elkészítési eljárásból fakadóan a Bach-virágterápia eszenciái speciális és mellékhatástól mentes szerek, így nem alakulhatnak ki allergiás tünetek sem, mivel nem tartalmaznak virágport sem egyéb allergizáló anyagot. A virágterápia mind a felnőttek, mind a gyermekek számára biztonságos kezelési módszer.
A diagnosztikai eszközök közül sokféle jöhet szóba. pl. kineziológia izomteszteléssel, kártyahúzással stb.
A Bach-virágterápia hatékony kiegészítője lehet bármilyen terápiának is: jól kombinálható a hagyományos orvosi és a természetgyógyászati módszerekkel.
